Amikor a szív a tét, ott nem az ész beszél
Mondhatják bár, ne álmokban élj!
Ha követed a halk szavát, ami most hajt felém
Számíthatsz rám, nem kell, hogy félj!
Ahogyan egy lepke száll, repül a fényben éjszakákon át
Én úgy kísérlek bárhová tovább
Nem fáj rég, hogy annyi mindent nem láttam még
Vár, mi álmomban él
Egy hang, egy kéz a végtelen nagy úton tart, nézd
Hív, mi gyönyörű szép
Te vagy aki fogva tart és érzem, nélküled ma már
Az életem nem élhetem talán
Nem fáj rég, hogy annyi mindent nem láttam még
Most jön felém
Veled ez az új varázs- jöhet a száz tanács-
Éget, mint a tűz, csak hozzád fűz
Belehalok néha majd, ha jön a kétkedés
Ha csókod túl kevés, meg kell, hogy érts!
Mért is él, ki nem remél, s a fényre hogy talál?
Mert elnyel így, az éj sötétje már
Nem fáj rég, hogy annyi mindent nem láttam még
Vár, mi álmomban él
Egy hang, egy kéz a végtelen nagy úton tart, nézd
Hív, mi gyönyörű szép
Nem fáj rég, hogy annyi mindent nem láttam még
Vár, mi álmomban él
Egy hang, egy kéz a végtelen nagy úton tart, nézd
Így gyönyörű, gyönyörű szép
Gyönyörű szép
Szebb, mint a képzelet
Neked most elhiszem
Gyönyörű szép
Veled az életem, (olyan gyönyörű)
Fogom a két kezed
Gyönyörű szép…
(Olyan régen várlak, hisz csak veled a jó!
Szórd a fényed, a szívem veled ébred
Nem engedlek már el, érzem, sohasem
Éget idebenn, ó, ez most a szerelem
És érzem, érzem, te vagy a végzetem
Eltűnt, ami fájt
Csak tőled élek igazán
Nincs jobb, nincs szebb, nincs más!)
