Azt az álmot még nem meséltem
Hogy rák vagy a forró edényben
Hogy a kiforduló vízbe esve
Élve főznek ízletesre
Fegyverben, vértezetben
Beraknak érthetetlen
Könnyedséggel, csak beraknak
És lefednek, és magad vagy
Húsod, mi körül forr a sós lé
Egyre inkább porhanyós, és
Egyre szinte szétreped
Megfeszül vesző életed
A teljes erőd belé dől
Kívül kerülni az edényből
Beleadod, de nem elég
Meg se mozdítottad a fedelét
El van ez rontva, rút álom
Nem meséltem, mert utálom
Mert megborult, képtelen ötlet
Hogy a remény már meghalt előtted
És maradt merev lázban a jelen
Egy tudásoddal eleven
Hogy itt pusztulsz el, de még nem
Még rák vagy a forró edényben
